Chlorella vulgaris 

A Chlorella vulgaris egysejt� �desv�zi n�v�ny. A Spirulin�val ellent�tben a Chlorella sejtfala h�romr�teg�, �gy magas rostanyag tartalm�nak k�sz�nhet�en serkenti em�szt�s�nket. Klorofill tartalma fel�lm�lja a Spirulin��t is. De egy m�sik tulajdons�ga teszi e mikroalg�t a modern t�pl�lkoz�s sz�m�ra ly fontoss� - feltehet�leg egyed�l�ll� sejtfel�p�t�s�nek k�sz�nhet�en -, e par�nyialg�tma a vil�gon minden�tt a szervezet m�regtelen�t�s�re haszn�lj�k. Neh�zf�m kivezet� k�pess�ge egyed�l�ll�. M�regtelen�t�s ut�n m�junk �s ves�nk jobban k�pes ell�tni tiszt�t� feladat�t. �gy v�lik a Chlorella eg�szs�g�nk �s ellen�ll�k�pess�g�nk fontos fenntart�j�v�.

Spirulina platensis 

A Spirulina platensis egy par�nyi, fon�lszer� �desv�zi mikroalga. A nap erej�t fotoszint�-zis �ltal alak�tja �rt�kes alkot�elem�v�. Intenz�v z�ld sz�n�t magas klorofill tartalm�nak k�sz�nheti, mely az em�szt�shez �s az anyagcser�hez igen fontos. M�s n�v�nyekkel ellent�ten a Spirulin�nak nincs er�s sejth�rty�ja. Ez az egyik ok, ami�rt em�szt�szerveink oly k�nnyed�n juthanak hozz� a benne l�v� vit�lanyagokhoz. Az �ltala k�n�lt l�tfontoss�g� aminosavak magasan fel�lm�lj�k a tejterm�kekben �s egy�b �teleinkben tal�lhat� mennyis�get. A Spirulina l�gos jellege megg�tolja szervezet�nk savt�lteng�s�t. Az �ltala tartalmazott legfontosabb anyagok az �rt�kes feh�rj�k, t�bb mint 2000 enzimf�le, k�l�nb�z� aminosavak �s vitaminok, mint p�ld�ul a teljes B-komplex vitaminsk�la, B12, k�lium, sav. Ez a b�s�ges �sszet�tel a k�nny� hozz�f�rhet�s�ggel kombin�lva teszi a Spirulina platensist eg�sz szervezet�nk erforr�s�v�.

Lithothamnium calcareum 

E mikroalga jelent�s�ge igen magas kalcium tartalm�ban rejlik. T�bb mint egyharmada szerves k�t�s�, az emberi szervezetben 90%-os ar�nyban felsz�v�d� kalcium. Korunk egyik n�pbetegs�ge - mely legink�bb a menopauza ut�ni n�ket �rinti - a csontritkul�s. A feln�tt emberek csontjainak kalciumtartalma 20%-ban cser�l�dik �vente: a r�gi elpusztult sejtek hely�be �jak k�pz�dnek. Persze csak akkor, ha a sz�ks�ges kalcium, valamint a be�p�l�shez felt�tlen�l sz�ks�ges egy�b anyagok - pl. magn�zium, foszfor, D-vitamin - is kell� mennyis�gben jelen vannak. Bizonyos n�pszer� kalciumforr�sok (pl. tej) pont ez�rt alkalmatlanok a csontritkul�s megel�z�s�re. Jelent�s kalciumtartalmuk ellen�re a szervezet egy�bb anyagok hi�ny�ban k�ptelen be�p�teni �ket a csontokba. A lithothamnium mikroalg�t �rdemes spirulin�val �s chlorell�val kombin�lni, mert ut�bbi kett�nek igen jelent�s mind a magn�zium-, mind pedig a foszfortartalma.

Haematococcus Pluvialis 

A term�szetes asztaxantin a ,,vil�g leger�sebb antioxid�nsak�nt" v�lt ismertt�. Test�nk sz�m�ra a legnagyobb vesz�lyt a szabadgy�k�k jelentik. A szabadgy�k�k megt�madhatj�k a test sejtjeit. Annak �rdek�ben, hogy a szabadgy�k�ket semleges�ts�k �s a sejtek k�rosod�st elker�lj�k - miel�tt a folyamat egy�ltal�n megkezd�dne - a term�szet ,,antioxid�l� hadsereget" hozott l�tre: az antioxid�nsokat. A karotionidok csoportj�hoz tartoz� asztaxantin a Haematococcus Pluvialis mikroalg�b�l nyerik. A term�szetes asztaxantin rendk�v�l hat�konyan v�di a sejteket. Nem v�lik ,,prooxidat�vv�", �gy gond n�lk�l fogyaszthat�. Ez az �tv�ltoz�s a k�l�nleges molekul�ris szerkezetn�l fogva teljesen kiz�rt. Az asztaxantin term�szetes form�j�ban molekul�ris l�nc�nak mindk�t v�g�n mindig zs�rsavakhoz kapcsol�dik. Ezen k�l�nbs�gek �ltal a term�szets asztaxantin fel�lm�lja a szintetkus asztaxantin k�pess�geit. Asztaxantin �thatol a v�r-agy g�ton, antioxid�ns �s gyullad�sg�tl� v�delmet ny�jt az agynak �s a k�zponti idegrendszernek. Ez egy rendk�v�li jelens�g, mivel a v�r-agy g�t egy er�sen szelekt�l� filter, mely csak az agy �ltal sz�ks�ges t�panyagokat engedi �t �s csais t�panyagcsereterm�keket tov�bb�t.
Ily m�don v�di az agyat a v�rben kering� k�rokoz�k�l, toxinokt�l �s h�rviv� anyagokt�l. Az asztaxanin �thatol a v�r-retina g�ton, �s antioxid�ns, illetve gyullad�sg�tl� v�delemt biztos�t a szemeknek. A v�r-retina g�t is szelekt�l� filter, melynek hat�s�ra csak adott anyagok ker�lhetnek a retinah�rty�ra.

"Nem ismerek enn�l komplexebb sejtv�d�-, t�pl�l�-, m�regtelen�t� k�r�t  -  �letelix�rt!" 

Dr. Ily�s Gabriella h�ziorvos a Green Gold Imune mikroalga kapszul�r�l

A Wellstar Imune mikroalga kapszul�ja az els� komplex hat�s� term�k a sejtjeink v�delme �rdek�ben (100% alga).

A Green Gold IMUNE mikroalga kapszula �tfog� hat�sa 3 f�zisban:

1. F�ZIS: SEJTTISZT�T�S, M�REGTELEN�T�S A legintenz�vebb sejttiszt�t�s - megfosztja a sejteket a k�ros anyagokt�l �s lerak�d�sokt�l.  Chlorella vulgaris mikroalga (z�ld alga)     A m�regtelen�t�s "mestere" - egyetlen m�s anyag sem k�pes ilyen teljes k�r� m�regtelen�t�sre     Sporopollenin "m�regm�gnes"     Rekordmennyis�g� klorofilltartalom (a klorofil a Chlorella mikroalg�r�l kapta a nev�t...). H�sszor annyi klorofil, mint a b�zaf�ben!

2. F�ZIS: SEJTT�PL�L�S K�l�nlegesen �rt�kes sejtt�pl�l�s rekordmennyis�g� term�szetes vit�lis anyagokkal. Spirulina platensis mikroalga (k�k alga) Lithotamnium calcareum makroalga (k�alga) Ez a k�t alga rekordmennyis�g� vit�lis anyaggal l�tja el a sejteket.     300 %-kal t�bb kalcium, mint a tejben     2300 %-kal t�bb vas, mint a spen�tban     3900 %-kal t�bb b�ta-karotin, mint a burgony�ban     375 %-kal t�bb feh�rje, mint a tofuban T�bb mint 4000 vit�lis anyag a legmagasabb biol�giai haszos�that�s�ggal! Minden olyan t�panyag megtal�lhat� ezekben a mikroalg�kban, amelyre a szervezet�nknek sz�ks�ge van!

3. F�ZIS: SEJTV�DELEM A leger�sebb sejtv�delem: az asztaxantin (asthaxantin) antioxid�ns k�l�n�sen hat�sos a daganatokat is okoz� szabad gy�k�k, szabad radik�lok �s a komoly m�sodlagos megbeteged�sek elleni harcban.   Haematococcus pluvialis mikroalga (v�r�s alga)   Ez a mikroalga legmagasabb asztaxantin tartalm�r�l nevezetes. Az asztaxantin antioxid�ns orvosi k�r�kben j�l ismert  leger�sebb sejtv�delmez� hat�s�r�l. Egyed�l�ll� tulajdons�gok:     rendk�v�l hat�kony v�delmet ny�jt a szabadgy�k�k ellen     nem "prooxidat�v", �s ez�ltal egyed�l�ll� m�don mell�khat�smentes! (a t�bbi ismert antioxid�nsr�l - C, E vitamin, b�ta-karotin - ez nem mondhat� el.)     m�g az agynak �s a szemekben is antioxid�ns �s gyullad�scs�kkent� v�delmet biztos�t! Az asztaxantin (asthaxantin) az egyetlen antioxid�ns, amely k�pes �tjutni a v�r-agy g�ton - azaz nyakt�l f�lfel� is kifejti pozit�v hat�s�t!     A szabadgy�k�k nagy reakci�k�pess�g�, r�vid �let� molekul�k, amelyek k�pesek a szervezet b�rmely anyag�ban k�rt okozni. Olyan ingatag �s reakt�v r�szecsk�k, amelyek egy m�sik elektron ut�n kutatnak, hogy �j p�rt hozzanak l�tre. K�ros�t� hat�sukat azzal fejtik ki, hogy test�nk �p sejtjeib�l igyekeznek elvenni a keresett elektront. A szabad gy�k�k �rtalmasak az eg�szs�g�nk sz�m�ra. Kevesen vannak tiszt�ban ezen vesz�lyekkel a szabad gy�k�ket illet�en, de sokan szenvednek hat�suk miatt, pl. r�k, daganatok kialakul�sa miatt. Rengetegen �lnek t�ved�sben a vitaminokkal kapcsolatosan: azt k�pzelik, hogy ha rendszeresen esznek z�lds�get �s gy�m�lcs�t, akkor nem lesz vitaminhi�nyuk. Ez a 21. sz�zad �ri�si t�ved�se. �vtizedes egyetemi vizsg�latok azt mutatj�k, hogy sajnos a z�lds�gek �s gy�m�lcs�k m�r nem tartalmazz�k azokat a vitaminokat �s �sv�nyi anyagokat mint �vtizedekkel ezel�tt. Nagyany�ink kor�ban m�g nem kellett, de a ma m�r �letbev�g�an fontos kieg�sz�t� vitaminokat, t�pl�l�k kieg�sz�t�ket fogyasztani, hogy optim�lisan ell�thassuk szervezet�nket �letfontoss�g� t�panyagokkal.         HONNAN J�NNEK A SZABADGY�K�K? ...cigarettaf�st; kipufog�g�z; orvoss�gok; sz�nhidr�tok; n�v�nyv�d� szerek; gyomirt� szerek (az "eg�szs�gesnek" hitt z�lds�geinkben �s gy�m�lcseinkben); a f�lk�sz, iparilag el��ll�tott �lelmiszereink; bolti h�s- �s tejf�l�k, azaz a k�m�letlen�l tartott, hormonokkal �s antibiotikumokkal kezelt �llatok h�sa �s tejterm�kei; napi haszn�lat� kozmetikumaink; tiszt�t�szerek; mos�szerek; m�anyag haszn�lati t�rgyaink; fel�leti fest�kek; sz�m�t�g�p, t�v�, mobiltelefon okozta elektroszmog; �zon; k�ros napsug�rz�s; aut�k f�kez�sekor a gumiabroncsb�l felszabadul� agressz�v neh�zf�mek; stressz stb. Ezek k�z�l melyik nem �rint t�ged...?   A szabad gy�k�ket nem csak a sz�vbetegs�gekkel, de a r�kkal �s a korai �reged�ssel is �sszef�gg�sbe hozt�k. Ha az oxid�nsok el�rik �s k�ros�tj�k a sejtmagban l�v� DNS-t, utat nyithatnak a rosszindulat� daganatok kialakul�s�nak. A szabad gy�k�k k�tf�le m�don j�tszanak szerepet a r�k kifejl�d�s�ben. Aktiv�lj�k a k�l�nben eg�szs�ges sejtek g�njeit, ez�ltal gyorsul� sejtn�veked�st okoznak, vagy megakad�lyozz�k a sejteket abban, hogy term�szetes hal�llal pusztuljanak el. A k�t mechanizmus b�rmelyike felel�s lehet a betegs�g kifejl�d�s�ben. Megbeteged�sek, amelyek a szabadgy�k�k folyamatos sz�nyegbomb�z�sa miatt egyre nehezebben ker�lhet�k el:     t�ls�ly     sz�vinfarktus     r�k, daganat     �z�leti gyullad�s     Alzheimer-k�r     reuma     artr�zis     csontritkul�s     cukorbetegs�g     allergia, stb.   „A szabad gy�k�ket f�ken tartva az antioxid�nsok jelenthetik az �let �s a hal�l k�z�tti k�l�nbs�get, emellett befoly�solj�k, milyen gyorsan �s mennyire �regsz�nk… Az emberi szervezetben j�tszott szerep�k egyszer�en csod�latos” (Forr�s: Lester Packer, Ph.D., a kaliforniai Berkeley egyetem Packer Laborat�rium vezet�je �s a neves Lawrence Berkeley Nemzeti Laborat�rium tudom�nyos f�munkat�rsa.)   A Wellstar Green Gold Imune mikroalga kapszul�j�nak egyik titka: Asztaxantin (astaxanthin) A VIL�G LEGER�SEBB ANTIOXID�NSA Sokszorosan er�sebb, mint b�rmely eddig ismert antioxid�ns!           Az asztaxantin (asthaxantin):     50-szer er�sebb, mint a b�ta-karotin     60-szor er�sebb, mint a C-vitamin     550-szer er�sebb, mint az E-vitamin   A Wellstar Green Gold IMUNE mikroalga term�ke a legmagasabb koncentr�ci�ban tartalmazza az �letet t�mogat�, term�szetes eredet�(!), v�r�salg�b�l kinyert asztaxantin antioxid�nst.

- az els� term�k, amely egy dobozban hat�sosan egyes�ti a sejtt�pl�l�st, a sejtszint� m�regtelen�t�st �s az antioxid�ns hat�st. Az asztaxantin, a Spirulina, a Chlorella �s a Lithotamnium alg�k speci�lis ar�nya, illetve megfelel� feldolgoz�si m�dja(!) eredm�nyezi ezt a hat�st. Az IMUNE mikroalga kapszula 2010. �prilis elej�t�l kaphat� Magyarorsz�gon!